Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu/atom
blfr7@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/30/a_magyar_legios_rejto_jeno
A magyar légiós: Rejtő Jenő
2010-12-30T10:12:00+01:00
2010-12-30T10:12:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p><strong> </strong></p><div id="getsocialmain"><p>A magyar légiósról mindenkinek eszébe jutnak a feledhetetlen alakok: <strong>Fülig Jimmy, Piszkos Fred, Gorcsev Iván</strong>. Azt viszont, meggyőződésem, kevesebben tudják róla, hogy olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. Nem csoda, hiszen műveit az irodalmi körök is nagyra értékelik, nem marad már ki a <em>Ki kicsoda a magyar irodalomban</em> típusú felsorolásokból sem.</p> <p><a href="http://konyv-konyvek.hu/rejto_jeno"> <img class="alignleft size-medium wp-image-91" title="Rejtő Jenő" alt="" width="233" height="300" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2009/12/rejto_jeno.jpg?w=233" /> </a> A <strong>Rejtő </strong>nevet a magyarosítás során választotta magának, eredetileg <strong>Reich Jenőnek</strong> hívták, zsidó családban született 1905 március 29-én. Tizenkilenc évesen a színésziskolával is probálkozott, előbb Budapesten, majd Berlinben is belekóstolt a színi életbe, de nem sok tehetséggel áldotta meg az Ég, s mivel a szerepek híján a pénze is elfogyott, utazgatni kezdett. Európai és észak-afrikai utazásai során volt hajómunkás, halász, konyhai mosogató, de még a <strong>francia idegenlégióban</strong> is megfordult. Arról a mai napig több legenda kering, hogy végül miként vált meg a légiótól. Állítólag egy ezredorvos egészségügyi okok miatt leszerelte <strong>Rejtőt</strong>, mások viszont úgy tudják, hogy őmaga szökött meg a légióból. Tény, hogy Marseilleben, hacsak egy rövid időre is, de valóban belekóstolt a légiós életbe, a korábbi utazásai során pedig Észak-Afrikában is megfordult, így személyes tapasztalatok is a rendelkezésére álltak a légiós történetek megírásához. 1927-ben tért végleg vissza Budapestre.</p> <p>Írói pályafutását színpadi művek, kabarék és operettszövegek írásával kezdte, majd ponyvaregényeket írt <strong>Gibson Lavery</strong> álnéven. Később ezt az álnevet használta a vadnyugati regényekhez is. A <strong>P. Howard</strong> álnevet is kiadója biztatására vette fel, mert akkoriban az angol írók munkáit a vásárlók előnyben részesítették. Aztán a háború kitörése, a zsidótörvények és betegeskedései miatt kevés könyvét publikálták. 1942-ben Ukrajnába vitték munkaszolgálatra, itt halt meg 1943 január 1-jén. 1956-ig műveit kizárólag a feketepiacról lehetett beszerezni, új kiadásban elsőként <em>A láthatatlan légió</em> jelent meg 1957-ben. 1966-tól aztán sorra jelentek meg a regényei, sok közülük csak ezekben az évekbe élte meg első kiadását.</p> <p>Műveiből több film is készült, ezek közül az elsőt 1937-ben készítették Kabos Gyula főszereplésével, ennek címe<em> </em>az <em>Úrilány szobát keres</em> volt. A <em>Három testőr Afrikában</em>-t a nemrég elhuny Bujtor István vitte vászonra 1996-ban, a méltán híres <em>Vesztegzár a Grand Hotelben</em> Palásthy György rendezésében került a mozikba még 1963-ban <em>A meztelen diplomata</em> címen. Rejtő életének utolsó napjait Somló Tamás rendezésében filmesítették még 1970-ben <em>A halhatatlan légiós, akit csak Péhovardnak hívtak</em> címen.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Fa_magyar_legios_rejto_jeno%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Fa_magyar_legios_rejto_jeno%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Fa_magyar_legios_rejto_jeno%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A magyar légiós: Rejtő Jenő"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/30/a_magyar_legios_rejto_jeno#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2547673" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2009/12/rejto_jeno.jpg?w=233
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/30/jokai_anna_78_eves
Jókai Anna 78 éves
2010-12-30T09:43:00+01:00
2010-12-30T09:43:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<div id="getsocialmain"><p><a onclick="javascript:pageTracker._trackPageview('/downloads/wp-content/uploads/2010/11/jokai-anna.jpg');" href="http://konyv-konyvek.hu/jokai_anna"> <img class="alignleft size-thumbnail wp-image-2857" alt="" width="171" height="170" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/11/jokai-anna-150x150.jpg" /></a> A <strong>Kossuth-díjas</strong> írónő 1932. november 24-én született Budapesten polgári család gyermekeként. Írói pályája viszonylag későn, 34 évesen kezdődött. Bár gyerekkorában próbálkozott írással, tizenhat évesen mégis abbahagyta. Az érettségi után, előbb dolgozni kezdett- volt könyvelő és művészeti eladó-, majd fölvétették az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, levelező tagozatára. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Általános iskolában és középiskolában is tanított.</p> <p>1966-ban jelentek meg első novellái. Ezt követő kilenc évben, öt regénye, több kiadást megért négy elbeszéléskötete jelent meg. Regényből átdolgozott két drámáját (<em>Fejünk felől a tetőt</em>, <em>Tartozik és követel</em>) a budapesti Thália és a szolnoki Szigligeti Színház is játszotta.</p> <p>Első regénye <em>4447</em> címen jelent meg, egy külvárosi lebontásra ítélt, rozoga ház helyrajzi számára utal. A cselekménye szinte csak ebben a házban játszódik, négy generáció együttélését mutatja be az írónő, mindegyik szereplő a maga berögzüléseivel, rigolyáival és földhöz ragadt vágyaival éli megszokott hétköznapjait. A ház nem egyszerűen a cselekmények helyszíne. Konnotatívan egy életforma összeomlásának szociológiai jelképe. Hangos siker fogadta a könyvet, a kritika egyöntetűen elismeréssel nyilatkozott. Dicsérték a drámai szerkesztést, a hiteles, realisztikus jellemeket, a fordulatos cselekményt. Művei ettől kezdve nagy érdeklődésnek örvendtek.</p> <p>A <em>Kötél nélkül</em> novelláskötetében is dominál a kíméletlen, elidegenítő, naturalista ábrázolás mód. A szerző objektíven, dialógusokon keresztül bontja ki a cselekményt, a konfliktusokat és a jellemeket. A cselekményből közvetlen megfejthető az írói üzenet.</p> <p>A <em>Tartozik és követel</em> című művének főhősei fiatal házasok. A két fél, egymástól teljesen eltérő életszemléletet képvisel. Egyikőjük (Ildikó) racionális, határozott, céltudatos ember, míg férje (Miklós) érzelmesebb beállítottságú, szentimentális szereplő. A regény tragikomikus konfliktushelyzetek és létküzdelem bemutatása két ellentétes karakter sorsa által.</p> <p>A <em>Napok</em> Jókai Anna legnagyobb igényű, prózai munkája. A történet a főhős, Oláh Viktor teljes életét felöleli, szinte mindennapját, hetét megjeleníti az írónő. A műben két, egymással ellentétes folyamat fut párhuzamosan. Egyrészt látni, hogyan omlik össze rohamosan Viktor élete, másrészt meg figyelemre méltó, hogyan jön rá bizonyos dolgokra. Csak közvetlen a halála előtt tudja megfogalmazni mit is gondol az életről, a sorsról: „Azt hiszem, a titok az, hogy hogyan képes az ember teljes erőbedobással cselekedni a tökéletlen jelenben, amikor a tiszta öntudat már sokkal magasabbra világít.”</p> <p>Az írónő könyvei számos utódkiadást értek meg, és több nyelven is megjelentek. Folyamatosan jelen van az irodalmi életben, számos közéleti tisztséget visel. Számos díja mellett az 1970-ben kapott <strong>József Attila-díj</strong> valamint az 1994-ben elnyert <strong>Kossuth-díj </strong>büszke tulajdonosa.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Fjokai_anna_78_eves%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Fjokai_anna_78_eves%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Fjokai_anna_78_eves%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Jókai Anna 78 éves"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/30/jokai_anna_78_eves#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2547656" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/11/jokai-anna-150x150.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/30/frederick_forsyth_az_odessa_ugyirat
Frederick Forsyth: Az Odessa-ügyirat
2010-12-30T08:50:00+01:00
2010-12-30T08:50:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p><strong> </strong></p><div id="getsocialmain"><p><a href="http://konyv-konyvek.hu/odessa_ugyirat"> <img class="alignleft size-medium wp-image-209" title="Az Odessa-ügyirat" alt="" width="193" height="300" src="http://konyv-konyvek.hu/odessa_ugyirat-borito.jpg" /> </a> A<strong> Forsyth-könyvekben</strong> az a jó, hogy a történet egy- vagy több szála is egy teljesen banális, hétköznapi, minden ízében hihető esemény következményeként kel életre. Fogalmazhatok úgy is: <a href="http://konyv-konyvek.hu/frederick_forsyth"> <strong>Forsyth </strong> </a> valamilyen formában a <a onclick="javascript:pageTracker._trackPageview('/outgoing/hu.wikipedia.org/wiki/Pillang%C3%B3hat%C3%A1s_%28elm%C3%A9let%29');" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Pillang%C3%B3hat%C3%A1s_%28elm%C3%A9let%29" target="_blank">pillangóhatásra</a> alapoz, és ezt nagyon jól csinálja. <em>Az Odessa-ügyirat</em> cselekménye is valahogy így indul. <strong>Peter Miller</strong> oknyomozó újságíró azért áll meg az autópályán, mert meghallja a rádióból a hírt, miszerint Kennedy elnök merénylet áldozata lett Dallasban. Pedig ha nem állt volna meg, nem veszi észre a száguldó mentőautót, nem ered az ügy nyomában egy új sztori reményében , nem szerez tudomást egy öregember öngyilkosságáról, nem kezd el agyott maga után a szerencsétlen öngyilkos. Így bukkan az egykori <strong>SS-százados Eduard terepre merészkedik: a történetbe ágyazva második világháborús drámát fest meg, miközben főszereplője náci háborús bűnösöket üldöz. Teszi mindezt olyan szinten, mintha soha másról nem írt volna.</strong></p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Ffrederick_forsyth_az_odessa_ugyirat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Ffrederick_forsyth_az_odessa_ugyirat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Ffrederick_forsyth_az_odessa_ugyirat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Frederick Forsyth: Az Odessa-ügyirat"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/30/frederick_forsyth_az_odessa_ugyirat#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2547555" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://konyv-konyvek.hu/odessa_ugyirat-borito.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/30/frederick_forsyth_isten_okle
Frederick Forsyth: Isten ökle
2010-12-30T08:32:21+01:00
2010-12-30T08:32:21+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<strong>
</strong>
<div id="getsocialmain"><p>
<a href="http://konyv-konyvek.hu/isten_okle">
<img class="alignleft size-medium wp-image-294" title="Frederick Forsyth: Isten ökle" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/01/isten_okle.jpeg?w=209" alt="" width="209" height="300" />
</a>
A szövetségesek <strong>Mike Martin SAS őrnagyot</strong>
Bagdadba küldik az <strong>Öböl-háború</strong> hajnalán, hogy szegény
beduinnak öltözve felvegye a kapcsolatot egy Jerikó fedőnevű, ismeretlen
iraki ügynökkel, akiről csak annyit tudni, hogy magas politikai körökből származik,
és jó pénzért (titkos svájci számlára utalva) hajlandó elárulni Szaddám Husszeint.
Az őrnagynak az a feladata, hogy megtudja, valóban létezik-e Iraknak nukleáris fegyvere,
valóságos-e az Isten Öklének nevezett iraki csodafegyver, és ha igen, hol rejtegeti azt
a diktátor.</p>
<p>A regény azonban nem pusztán ennyit nyújt.
<a href="http://konyv-konyvek.hu/forsyth_frederick">
<strong>Frederick Forsyth</strong>
</a>
ismét
bizonyítja, hogy mindent tud a haditechnikáról, a lenyűgöző vadászrepülőgépekről,
a titkosszolgálatok munkájáról, és a sok szálon futó cselekmény során változatos
emberi sorsokat mutat fel. A történet során valóságos szereplőkkel is találkozunk
(George Bush, Margaret Thatcher, Szaddám Husszein), mint ahogyan az iraki
csodafegyverről is keringtek hírek az <strong>Öböl-háború</strong> idején.
Ennek felfedése érdekében valóban mindent megtettek a titkosszolgálatok –
azok munkájáról azonban hivatalos jegyzéket nem adtak ki. A valóságban azért
feltehetően ugyanúgy működött a gépezet, ahogyan azt <strong>Frederick Forsyth
</strong> is leírja: színleg együttműködik a <strong>CIA</strong>, az <strong>MI5
</strong>és a <strong>Moszad</strong>, valójában mégis csak maguknak dolgoznak.</p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Ffrederick_forsyth_isten_okle%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Ffrederick_forsyth_isten_okle%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F30%2Ffrederick_forsyth_isten_okle%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Frederick Forsyth: Isten ökle"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/30/frederick_forsyth_isten_okle#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2547549" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/01/isten_okle.jpeg?w=209
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/bob_woodward_a_tamadas_terve
Bob Woodward: A támadás terve
2010-12-29T16:25:00+01:00
2010-12-29T16:25:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p><strong> </strong></p><div id="getsocialmain"><p><a href="http://konyv-konyvek.hu/woodward_bob"> <strong>Bob Woodward</strong> </a> egyike a legismertebb amerikai újságíróknak. Az 1974-ben publikált, a Watergate-ügyet feldolgozó <em> z elnök emberei</em> óta tudjuk, hogy mindenkinél jobb forrásai vannak Washingtonban. Azt tartják róla, hogy előtte minden ajtó megnyílik a fővárosban, ott lehet a bizalmas tájékoztatásokon, állítólag Bush elnök többször is személyesen fogadta az Ovális irodában (és ezzel nem sokan dicsekedhetnek), s hogy őmaga hívhatta meg vacsorára Donald Rumsfeld védelmi minisztert. Bob Woodwardról elmondhatjuk tehát, hogy washingtoni körökben igazi bennfentes, az írásai pedig “hitelesek és tárgyilagosak”.</p> <p><a href="http://konyv-konyvek.hu/a_tamadas_terve_231242600"> <img class="alignleft size-medium wp-image-69" title="A támadás terve" alt="" width="203" height="300" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2009/12/a_tamadas_terve.jpg?w=203" /> </a> <strong>A támadás terve</strong> az iraki háború előkészületeiről szól. Úgy tűnik, Woodward valóban ott volt minden eligazításon, elsőkézből szerzett információkat a döntéshozók lépéseiről, exkluzív interjúkat készíthetett a Bush-adminisztráció tagjaival. Félelmetes, ahogy szárazon elénk tárja: miként készülnek az elnök beszédei, hogyan dolgozik egy csapat azon, hogy a Bush száját elhagyó mondatok után milliók érezzék úgy, hogy a “Gonosz Tengelye” valós fenyegetést jelent az amerikai állampolgárokra. Képet kapunk arról is, miként és miért habozott Colin Powel támogatni a kormány azon igyekezetét, hogy Szaddám Husszeint eltiporják a Föld színéről, vagy hogy Bush milyen okos húzással állította végül az ügy mellé őt. Az tény, hogy amit Woodward ebben a könyvben leír, az hiteles és tárgyilagos. Na jó, az elsőben azért kételkednék, de tárgyilagosnak tényleg tárgyilagos. Azt azonban hozzátenném még, hogy a támadás terve ebben a formában hiányos is. Woodward szinte semmit nem ír arról, hogy a szövetséges csapatok Irakban végül egy fia tömegpusztító fegyvert sem találtak, és erről a titkosszolgálatoknak bizony előre, már a támadás tervezésekor tudniuk kellett. Arról sem esik szó, hogy Bush elnököt milyen mértékben mozgatták esetleg személyes jellegű indíttatások a Szaddám Husszein elleni háború kirobbantásában. Hasonlóképpen hiányoltam a könyvből olyan jellegű összefüggéseknek a pártatlan feltárását, amelyek alapján a Bush adminisztráció Irakot a nemzetközi terrorizmussal és a szeptember 11-i eseményekkel hozta kapcsolatba – természetesen itt mellőzve minden összeesküvés-elméletet, és csakis a tényekbe kapaszkodva. Ha <strong>A támadás terve</strong> “a 2001. szeptember 11-i terrortámadás utáni lépések és döntések hátterét kutatja” (idézet a magyar kiadás belső borítójáról), akkor szerintem ez a könyv lehet hiteles és teljes mértékben lehet tárgyilagos is, de nem teljes, és legfőképpen nem pártatlan.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fbob_woodward_a_tamadas_terve%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fbob_woodward_a_tamadas_terve%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fbob_woodward_a_tamadas_terve%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Bob Woodward: A támadás terve"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/bob_woodward_a_tamadas_terve#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2546387" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2009/12/a_tamadas_terve.jpg?w=203
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/j_m_coetzee_a_barbarokra_varva
J. M. Coetzee: A barbárokra várva
2010-12-29T16:15:00+01:00
2010-12-29T16:15:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p><strong> </strong></p><div id="getsocialmain"><p><a href="http://konyv-konyvek.hu/a_barbarokra_varva_kotott"> <img class="alignleft size-medium wp-image-104" title="Coetzee: A barbárokra várva" alt="" width="175" height="300" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2009/12/a_barbarokra_varva.jpg?w=175" /> A 2003-ban irodalmi <strong>Nobel-díjjal kitüntetett</strong> dél-afrikai író regénye 1980-ban látott napvilágot; a könyv </a><a onclick="javascript:pageTracker._trackPageview('/outgoing/hu.wikipedia.org/wiki/Kavafisz');" target="_blank" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kavafisz">Konsztaninosz Kavafisz</a> azonos című versének újragondolása. A történetet egyes szám első személyben meséli el a szerző; a főszereplő egy elképzelt birodalom határvidékén található erődváros bírója. Egy napon váratlan esemény zavarja meg az erődítmény lakóinak az életét: a fővárosból <strong>Joll ezredes</strong> vezetésével küldöttség érkezik, amelynek feladata, hogy felmérje a határvidék békéjét állítólagosan megzavaró barbárok mozgását. A bíró kissé értetlenül áll az események előtt, hiszen több éve ő felel a városban a rendért, és soha nem tapasztalt túlkapásokat a barbároknak nevezett, de valójában békés, a határvidéken túl élő benszülöttek részéről. Törvénytisztelő polgárként együttműködik a <strong>Birodalom</strong> képviselőjével, de amikor az ártatlan nomádokat hurcol a város terére, megalázza és halálra kínozza őket, a bírónak elege lesz a színjátékból.</p> <p>Az ezredes távozását követően maga mellé veszi az egyik megkínzott lányt, majd egy koratavaszi napon úgy dönt, hogy katonái kíséretében visszaviszi őt a nomádok közé. A hosszú, fáradtságos út után ismét Joll ezredes fogadja a városban. A katonák vallomása alapján a Birodalom elleni összeesküvéssel és a barbárokkal való szövetkezéssel vádolják, majd válogatott módszerekkel kínozzák, embertársai előtt a végletekig megalázzák.</p> <p><strong>Coetzee </strong>története örökérvényű kérdéseket feszeget. A mesterségesen kreált külső fenyegetettség és az állami terror általi konfliktuson túl mesterien festi meg az egyéni értékrendek és szemléletek párbaját. Rendkivül érzékletesen ábrázolja a regényben mindvégig uralkodó ellentétet: Joll ezredes (és a Birodalom képviselői) számára az érdek által vezérelt birodalmi igazság terjesztése a fontos, és ezt szolgálja az orwelli diktatórikusságot alkalmazó államgépezet és törvényei, rendelkezései – a bíró az egyéni tisztaságával, tiszta lelkiismeretével, erkölcsi erejével áll szembe mindezzel.</p> <p>A regény 1980-ban született; a történet, a birodalmi terjeszkedés, az eszmék és a módszerek ismerősnek tűnhetnek úgy a közelmúltból, mint a mindennapjainból – és ez utóbbi ijesztő. A 20. század történelme sajnos számos példával alátámasztja azt, amit <strong>Coetzee </strong>állít, elég ha a hitleri birodalomra vagy a szovjet államgépezetre gondolunk – de a külső fenyegetettség veszélyének állandó ismétlése napjainkban is ismerősen hangzik, a rabok kínzása és megalázása helyenként ma is az állami szervek fedése alatt történik, és ma is kevés olyan <em>bíró</em> létezik, aki feltenné a kérdést: <strong><em>kik az igazi barbárok?</em></strong></p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fj_m_coetzee_a_barbarokra_varva%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fj_m_coetzee_a_barbarokra_varva%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fj_m_coetzee_a_barbarokra_varva%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=J. M. Coetzee: A barbárokra várva"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/j_m_coetzee_a_barbarokra_varva#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2546383" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2009/12/a_barbarokra_varva.jpg?w=175
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/jane_austen_emma
Jane Austen: Emma
2010-12-29T15:56:00+01:00
2010-12-29T15:56:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p><strong> </strong></p><div id="getsocialmain"><p><a href=""><img class="alignleft size-medium wp-image-145" title="Jane Austen: Emma" alt="" width="187" height="300" src="http://konyv-konyvek.hu/emma_999632135-borito.jpg" /> </a> Az <strong>Emma </strong>című regény egy viszonylag kései, érett alkotása az írónőnek, 1815-ben jelent meg. A történet a tévedések játéka, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy az értelem oktalan kalandozásának története. A hősnő, <strong>Emma Woodhouse</strong> egy nagyon – talán túlzottan is öntudatos -, okos leány, aki <strong>Highburyben</strong>, egy angol faluban él, és miután “sikerült férjet szereznie” a nevelőnőjének, <strong>Miss Taylornak</strong>, úgy dönt, hogy tovább folytatja a házasságszerzői munkásságát, ezzel boldogítva a kis közösség tagjait , akik a társaságát alkotják és akik között társadalmilag ő áll legmagasabban.</p> <p>Tudni kell, hogy <a href="http://konyv-konyvek.hu/austen_jane_"> <strong> Jane Austen</strong> </a> regényeiben a házasság az az egyetlen állapot, amelyben a nők el tudják képzelni életüket, és ez minden történés, cselszövés, mozgatórugója. A történet hősei általában nem túlzottan okosak, viszont erényeik között tudhatják a derűt, a jóindulatot, a józanságot és bár <strong>Jane Austen</strong> a <em>romantika </em>korában élt és alkotott, regényeiben a szenvedélyes szerelem helyett az értelem szavára hallgatva találnak, vagy éppen nem találnak egymásra szereplői, természetesen anélkül, hogy saját társadalmi köreiktől túlzottan eltávolodnának és az is kívánatos, hogy a frigy szereplői közül legalább az egyiknek elég pénze legyen a boldogsághoz.</p> <p>A regény tulajdonképpen a főhősnő, <strong>Emma tévedéseinek sorozata</strong>, aki bár úgy gondolja, belelát a körülötte lévők érzéseibe és gondolataiba, a valóság ezt jónéhányszor megcáfolja. Az elképzelt és általa kívánatosnak tartott házasságok egyáltalán nem jönnek létre, a szereplők gyakran teljesen mást éreznek, mint amit <strong>Emma </strong>lát, vagy látni vél, és bár jóindulattal és nagy magabiztossággal cselekszik, barátjának <strong>Mr. Knightleynek</strong> megróvó vagy tanácsot adó szavaira nagyon is szüksége van. A végkifejlet homlokegyenest különbözik Emma elképzeléseitől, tartogat néhány meglepetést és, hogy morális tanulság nélkül se maradjunk, rájövünk, hogy a szenvedély káros és fölösleges, és mindig elnyeri méltó büntetését, a józan gondolkodás pedig méltó jutalmát. A regény végén pedig egy megváltozott Emmát ismerhetünk meg, aki levonta tévedéseiből a megfelelő tanulságokat, és most már sokkal okosabban, megfontoltabban folytatja életét.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fjane_austen_emma%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fjane_austen_emma%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fjane_austen_emma%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Jane Austen: Emma"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/jane_austen_emma#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2546374" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://konyv-konyvek.hu/emma_999632135-borito.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/frederick_forsyth_az_afgan
Frederick Forsyth: Az afgán
2010-12-29T15:55:00+01:00
2010-12-29T15:55:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<div id="getsocialmain"><p><a href="http://konyv-konyvek.hu/az_afgan"> <img class="alignleft size-medium wp-image-213" title="Az afgán" alt="" width="195" height="300" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/01/az_afgan1.jpg?w=195" /> </a> A brit és az amerikai hírszerzés megtudja, hogy az <strong>al-Kaida</strong> egy nagyszabású terrortámadásra készül. Azt viszont nem tudják, hogy mikor, hol és milyen formában fognak lecsapni a terroristák. Az al-Kaidán belül nincs informátora egyik szervezetnek sem, beépíteni is lehetetlen bárkit is. Legalábbis elsőre úgy tűnik. Aztán jön a mindent megmentő ötlet: <strong>Mike Martin ezredes</strong> az egykori tálib-vezér <strong>Izmat Khan</strong> bőrébe bújva belopózik Afganisztánba, míg az igazi Khant <strong>Guantánamo Bayben</strong> őrzik. Az ezredes mozgását műholdak segítségével követik az ellenséges területen, de nagyon elővigyázatosnak kell lenniük: az afgánok különösen óvatosak azon honfitársaikkal szemben, akik korábban amerikai kézre kerültek. A tapasztalt <strong>Mike Martin</strong> minden téren sikeresen alakítja Izmat Khant, de egy napon szem elől tévesztik az amerikai műholdak is.</p> <p>A történet aktuális problémával foglalkozik, a cselekmény mindvégig izgalmas, <strong>Forsyth </strong>pedig ismét bizonyítja, hogy a hírszerzés világának ábrázolásán túl nagy mestere a tollforgatásnak, az egyén megrajzolásának, a több szálon futó események nagyszerű vezetésének. Minden más ismerős lesz azoknak, akik olvasták <strong>Forsyth </strong>egy korábbi könyvét, az <em> <a target="_blank" href="http://konyv-konyvek.hu/isten_okle">Isten öklét</a>. </em>Mike Martin ezredes immár másodszor jelenik meg a téren (az <em>Isten öklében</em> szintén ő játssza a főszerepet), és a feladata most is hasonló: az ellenség ruhájába bújva (jelen esetben tálibnak öltözve) belopakodni a “front mögé”, megszerezni a kívánt információt, megoldani a problémát. Személy szerint fenntartással kezelem az olyan történeteket, ahol mindig ugyanaz az ügyeletes jófiú, és végül mindig tökéletesen megoldja a rábízott feladatot, Forsythnak viszont <em>Az afgánt</em> még meg lehet bocsátani; egyrészt az egészen újszerű, aktuális történet magával sodor, másrészt <strong>Forsyth </strong>lebilincselő stílusa sem engedi, hogy ráhúzzuk a sablont Mike Martin ezredesre. A végére pedig azt is sejteti, hogy Mike Martinból őmaga sem akar folytatásos hőst kreálni, és érezni, hogy az ezredesnek valóban ez lehetett az utolsó bevetése.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Ffrederick_forsyth_az_afgan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Ffrederick_forsyth_az_afgan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Ffrederick_forsyth_az_afgan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Frederick Forsyth: Az afgán"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/frederick_forsyth_az_afgan#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2546218" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/01/az_afgan1.jpg?w=195
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/jodi_picoult_a_noverem_huga_3
Jodi Picoult : A nővérem húga
2010-12-29T15:42:00+01:00
2010-12-29T15:42:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p>Egy tipikus amerikai kertvárosi házban él egy tipikusnak korántsem mondható háromgyermekes család. A középső lány, Kate súlyos leukémiás; a húg, Anna pedig eleve azért született, hogy donor legyen a nővére számára.</p> <div id="getsocialmain"><p><a href="http://konyv-konyvek.hu/a_noverem_huga"> <img class="alignleft size-full wp-image-878" title="Jodi Picoult: A növérem húga" alt="" width="200" height="320" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/04/a_noverem_huga.jpg" /> </a> Évekkel ezelőtt, amikor megjelent Magyarországon <a href="http://konyv-konyvek.hu/picoult_jodi"> <strong>Jodi Picoult </strong> </a> könyve, elolvastam a tartalmát valami Pesti Estben vagy Exitben, és el akartam olvasni a könyvet. Kicsit drágának számított az akkori pénztárcámnak, úgyhogy nem tudtam megvenni, a könyvtárban meg soha nem volt bent. Most, évekkel később, végre megszereztem (könyvtárból), és végre el is olvastam. Habár a könyv olvastatja magát, én direkt letettem néha, hogy tovább tartson. El se hiszem, hogy egy hét volt, mire elolvastam. Ha hagytam volna magam elcsábítani, két nap alatt végzek vele.<br /> Egy <strong>tizenhárom éves kislány</strong> a történet főszereplője, aki az egyetlen tökéletes donor a nővérének, aki a leukémia egy ritka fajtájában szenved. És mindez nem véletlen, a szülei ezért hozták létre őt, Annát, hogy megmentse a nővérét. A történet számunkra ott kezdődik, hogy Anna elhatározza, bepereli szüleit: mostantól ő akar dönteni a saját testéről.<br /> Szülők, akiknek figyelniük kéne mindhárom gyerekükre, és helyesen kéne dönteniük mindegyik sorsáról, egy kislány, aki kétéves ora óta a halállal néz szembe nap mint nap, és a húga, aki születésétől fogva láthatatlan. Egy ügyvéd, aki 18 éves kora óta nem enged magához közel senkit, és egy jogi gyám, aki azóta magányos, mióta egy ügyvédnek tanuló férfi el nem hagyta minden magyarázat nélkül az érettséginél. És a szálak persze összeérnek.<br /> Ez is egy olyan könyv, amit mindenkinek tudok ajánlani, mert van benne humor (az ügyvéd magyarázatain, hogy miért van szolgálati kutyája, nagyon jókat nevettem), szerelem, barátság, és rengeteg kérdés: mi mit tennénk a helyükben? Nincs tökéletes válasz.</p> <blockquote><p>“Az egyik hálaadáson, amikor Kate éppen nem volt kórházban, eljátszottuk, hogy normális család vagyunk. Megnéztük a felvonulást a tévében, amikor egy óriási lufi elszabadult, s egy trükkös légáramlat felcsavarta a közelekedési lámpára Manhattan szívében. Nem üveges szószt ettünk az ebédhez, hanem mi csináltuk a húshoz a mártást. Az anyám az asztalra tette a pulya mellcsontját, hogy ketten a családból törjük el, s kívánjunk valamit, mi pedig küzdöttünk rendesen a csonttörés jogáért. Végül Kate meg én lettünk a nyertesek. Amíg a jó fogást kerestem a csont egyik végén, az anyám hozzám hajolt, és a fülembe súgta: “Tudod, ugye, hogy mit kívánj…?” Úgyhogy szorosan lehunytam a szemem, és arra összpontosítottam keményen, hogy Kate állapota megint javuljon, bár eredetileg egy saját CD-lejátszóra gondoltam. Nem én ynertem a csonthúzkodásban, s ez egy kis undok elégtétellel töltött el.”</p></blockquote></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fjodi_picoult_a_noverem_huga_3%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fjodi_picoult_a_noverem_huga_3%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fjodi_picoult_a_noverem_huga_3%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Jodi Picoult : A nővérem húga"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/jodi_picoult_a_noverem_huga_3#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2546208" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/04/a_noverem_huga.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/john_grisham_a_manipulator
John Grisham: A manipulátor
2010-12-29T15:15:00+01:00
2010-12-29T15:15:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p><strong> </strong></p><div id="getsocialmain"><p><a href="http://konyv-konyvek.hu/a_manipulator_286052511"> <img class="size-full wp-image-415 alignleft" title="John Grisham: A manipulátor" alt="" width="134" height="210" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/02/a_manipulator.jpg" /> </a> Az Egyesült Államok leköszönő elnöke órákkal azelőtt írja alá Joel Backman, a hírhedt washingtoni <strong>politikai manipulátor</strong> vitát kavart kegyelmi kérvényét, hogy távozik a Fehér Házból. <strong>Backman</strong> a legutóbbi hat évet egy szövetségi börtönben töltötte, az elnöki döntés következtében azonban egy katonai teherszállító repülőgép fedélzetén az éj leple alatt kicsempészik az országból. Új nevet, személyazonosságot és lakóhelyet kap Olaszországban. Azt senki sem tudja, hogy az elnök csak azért hagyta jóvá az utolsó pillanatban benyújtott kérvényt, mert iszonyatos nyomás nehezedett rá a CIA részéről.</p> <p>Backman korábban olyan titkok birtokába jutott, amelyek kikezdhetik a világ legfejlettebb műholdas megfigyelő rendszerét. Nem volt hajlandó megosztani információit senkivel, ezért került börtönbe. A különös szabadulás utáni új élete <strong>Olaszországban</strong> aztán úgy alakul, ahogyan azt mások szeretnék. A <strong>Központi Hírszerző Szolgálat</strong> ugyanis kiszivárogtatja a hollétét az izraelieknek, az oroszoknak, a kínaiaknak és a szaúdiaknak, és vár. Arra a kérdésre szeretnének választ kapni, hogy ki fog végezni a férfival.</p> <p><img class="alignleft size-full wp-image-423" alt="" width="36" height="32" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/02/thumbs_up1.jpg" /> A könyvben benne van minden, ami egy izgalmas regényhez szükséges. Ennél több is: <em>A manipulátorral </em> <a href="http://konyv-konyvek.hu/grisham_john"> <strong>Grisham</strong> </a> olyan területre merészkedett, amit – saját bevallása szerint – nem ismer. Teljesen eltávolodott a tárgyalóteremtől, ebben a regényében nincs ügyvéd, nincs bíró, nincs esküdtszék. Vannak viszont <strong>kémek</strong>, <strong>titkosszolgák</strong>, <strong>konspiráció</strong>, fedett akció – csupa izgalmas dolog. Az utószóban bevallja: <em>„Jogi képzettséget szereztem, a műholdakhoz meg a kémkedéshez nem is konyítok. (…) Úgyhogy ez mind csak kitalálás, emberek. Vajmi keveset tudok kémekről, elektronikus földerítésről, műholdas távközlésről, okostelefonokról, poloskákról, lehallgatásról, mikrofonokról és azokról az emberekről, akik ilyesmikkel bánnak.” </em> Ennek ellenére, Grisham írói képességeinek köszönhetően, a regény nagyon izgalmas, helyenként nagyon is életszerű. Bevallom, a fülszöveget elolvasva mégegyszer megforgattam a könyvet a kezembe: biztos, hogy ezt nem Forsyth írta?!</p> <p><img class="alignleft size-full wp-image-424" alt="" width="36" height="32" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/02/thumbs_down.jpg" /> Persze feltűnt már a felénél, hogy keveset tud a <strong>kémkedésről</strong> – vagy inkább fogalmazzak úgy: kevesebbet, mint <a href="http://konyv-konyvek.hu/index.php?search_clicked=1&search_type=1&search=john+le+carr%C3%A9">LeCarré</a> vagy <a href="http://konyv-konyvek.hu/forsyth_frederick">Forsyth</a> . A történet helyenként <em>veszít a lendületéből</em>, a romantikus szál bevonása pedig ugyanúgy nem vall Grishamre, mint ahogyan nem passzol a műfajhoz sem. A regény mindvégig élvezhető maradt, nem tagadom, de nekem kissé furcsa volt a bolognai <em>„városnézés”</em> és a <em>„gasztronómiai utazás”</em>. Persze Grishamnek ezt el lehet nézni anélkül is, hogy ő megmagyarázná az utószóban. Én úgy fogtam fel, mint az ő próbálkozását egy kissé más műfajban. Megéri elolvasni.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fjohn_grisham_a_manipulator%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fjohn_grisham_a_manipulator%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fjohn_grisham_a_manipulator%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=John Grisham: A manipulátor"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/john_grisham_a_manipulator#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2546191" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/02/a_manipulator.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/j_d_salinger_zabhegyezo_3
J. D. Salinger: Zabhegyező
2010-12-29T14:58:00+01:00
2010-12-29T14:58:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p><strong> </strong></p><div id="getsocialmain"><p>A <a href="http://konyv-konyvek.hu/salinger_j_d">nemrég elhunyt J. D. Salinger</a> legismertebb művéről, a <em>Zabhegyezőről</em> általában kétféleképpen vélekednek az emberek: az egyik tábornak tetszett a könyv, alapműnek nevezik, kötelező olvasmányként beszélnek róla, a másik felének pedig egyáltalán nem nyerte el a tetszését, egyesek felteszik a kérdést is, hogy <em>minek ez a nagy felhajtás</em> a könyv körül. Bevallom, én sem tartom minden idők egyik legjobb regényének, de különlegessége miatt nem éppen feledhető mű.</p> <p><a href="http://konyv-konyvek.hu/zabhegyezo"> <img class="alignleft size-medium wp-image-866" title="Salinger: Zabhegyező" alt="" width="169" height="300" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/03/zabhegyezo-169x300.jpg" /> </a> Akaratlanul is párhuzamot véltem felfedezni <strong>a főhős Holden</strong> és pár másik amerikai regény főszereplője között. <strong>Bret Easton Ellis</strong> sorozatgyilkosa, <strong>Daniel Keyes</strong> szellemi fogyatékosa és <strong>William S. Burroughs</strong> narkósa mind-mind egyes szám első személyben mesélik el a történetüket, s mindegyikük a társadalom egy olyan képviselője, aki valamilyen okból a peremen található. Salinger művében mégis az a különleges, hogy Holden egy egész generációt képvisel, az egész társadalom nehézségeivel találja szembe magát.</p> <p><strong>A regény főszereplője</strong> egy 16 éves srác, akit éppen most rúgtak ki a negyedik iskolából. Szerdán kellene hazaérkezzen a szüleihez a téli szünidőre, de őt már pénteken elbocsájtják az iskolából. Nincs kedve idő előtt hazamenni, és a hírt közölni, ezért úgy dönt, hogy szerdáig New Yorkban fog csavarogni. A történetet ő meséli el.</p> <p>A történet az 50-es, 60-as évek Amerikájában játszódik, a főszereplő életszemléletén keresztül pontos képest kapunk a háború utáni amerikai társadalom értékrendjéről, hétköznapjairól, problémáiról. Az emberek egyféle jólétben élnek, a felnőttek mintha nem érzékelnék a fiatal generáció problémáit, a fiatalok pedig úgy érzik, semmi dolguk az életben, nem találják a helyüket, isznak, alszanak, szórakozóhelyekre járnak, céltalanul tengődnek, nincs elképzelésük a jövőről, s csak annyit tudnak, hogy nem szeretnének olyanok lenni, mint a szüleik. Rideg, szeretet nélküli világ ez, ahol egy olyan érzékeny fiú, mint a főszereplő Holden, magányosnak, szomorúnak és elkeseredettnek érzi magát, minden lehangolja, értelmetlennek látja a jövőjét, nem tud örülni semminek. Az egyetlen örömét kishúgában, Phoebe-ben leli, mellette mosolyogni is tud, ha rágondol, szeretetet érez, az ő szavára hallgat. Phoebe az, aki szembesíti Holdent a saját problémájával, amikor rávilágít arra, hogy a fiú valójában nem tud egyetlen dolgot mondani, aminek szívből örülne, és nem képes megfogalmazni, hogy mi is szeretne lenni. Aztán persze kiböki: azt szeretné legjobban, ha egy zabtábla közepén ő lehetne az, aki megfogná a semmittevő srácokat. Ő lenne a <strong>zabhegyező</strong>. (Angolul <em>the catcher in the rye.</em>)</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fj_d_salinger_zabhegyezo_3%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fj_d_salinger_zabhegyezo_3%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fj_d_salinger_zabhegyezo_3%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=J. D. Salinger: Zabhegyező"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/j_d_salinger_zabhegyezo_3#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2546173" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/03/zabhegyezo-169x300.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/louis_j_freeh_az_fbi_elnoke_voltam
Louis J. Freeh: Az FBI elnöke voltam
2010-12-29T14:21:00+01:00
2010-12-29T14:21:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<div id="getsocialmain"><p>Én hozzászoktattam magam, hogy az ilyen és hasonló címmel felfuttatott könyvek olvasásához nulla, azaz <em><strong>nulla </strong></em>elvárással fogjak hozzá. Most sem számítottam arra, hogy Louis Freeh majd éppen ebben a könyvben vallja be, hogy a modern világ legfejlettebb titkosszolgálatait hogyan cselezte ki egy szakállas arab a Tora Bora barlangjaiból irányítva, és mi vezetett 9/11-hez. Ha te sem ezt keresed a könyvben, akkor nem fogsz csalódni.</p> <h2>9/11 kérdése persze kikerülhetetlen</h2> <p><strong>Louis Joseph Freeh</strong> esetében is. Freeh 1993 szeptembere és 2001 júniusa között vezette az FBI-t, az <strong>Oszama bin Laden</strong> irányította <strong>al-Kaida</strong> pedig éppen ebben az időszakban készítette elő 9/11-et, és akkor a többi al-Kaida akcióról kukkot sem szólok – Freeh is csak alig fél fejezetet szentelt a témának egy 300 oldalas könyvben. <strong> <a href="http://konyv-konyvek.hu/az_fbi_fonoke_voltam"> <img class="alignleft size-medium wp-image-868" title="Louis Freeh: Az FBI főnöke voltam" alt="" width="205" height="300" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/03/az_fbi_fonoke_voltam-205x300.jpg" /></a></strong> A 9/11 című fejezetben leginkább magyarázkodik Mr. Freeh – persze, ezt akarjuk hallani valamennyien, a magyarázatot. Na de szerintem magyarázatból az édeskevés, hogy hányszor kérték a Kongresszustól a költségvetés módosítását, hogy mikor jelentette a repülésbiztonsági bizottságnak, hogy a légiközlekedés mely pontokon sebezhető, vagy hogy mennyire gyatrán állt az FBI a technikai fejlesztések terén – mert akkor azt hiszem, hogy Freeh egy gyenge elnöke volt az FBI-nak, ha ő látta, hogy fenyeget 9/11 veszélye, de a bürokrácia hálóján nem tudta átverekedni magát. Egy vezető erre képes kellene legyen. A csapnivaló technikai felkészültség pedig végképp halvány magyarázat, ha hozzáveszem, hogy a <a onclick="javascript:pageTracker._trackPageview('/outgoing/en.wikipedia.org/wiki/Louis_Freeh#Criticism');" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Louis_Freeh#Criticism">National Geographic úgy jellemezte</a> Freeh-t, mint aki <em>„idegenkedett a számítógépektől, nem használt e-mailt, és nem tett semmit annak érdekében, hogy az FBI régi és gyenge számítógépes rendszerét fejlessze.”</em> Louis J. Freeh válasza erre a könyvben: <em>„Sajnálom például, hogy talán nem győzködtem eléggé a Kongresszust az FBI technikai fejlesztésének szükségességéről. Ennek következtében szeptember 1-én délután és este gyorspostával kellett szétküldenünk a gyanúsított terroristák fényképeit, mert nem voltak olyan számítógépeink, amelyeken fényképeket tudtunk volna továbbítani.”</em> Ehhez inkább nem fűzök hozzá semmit.</p> <h2>De akkor mi jó ebben a könyvben?</h2> <p>kérdezheted. A fenti bekezdésben leírtak ellenére <span style="text-decoration: underline;"><strong>nekem tetszett a könyv</strong></span>. Nem tetszett, ahogyan 9/11-ről ír a 9/11 c. fejezetben, a többi viszont rendben van. Megpróbáltam más szemszögből vizsgálni, és rájöttem, hogy a címmel van a baj. <em>Az FBI főnöke voltam</em> arról kellene szóljon, hogy mit tett az FBI főnökeként, az viszont kevesebb, mint a könyv fele. A 300 oldalas dokumentár nagyobbik részében arról ír, hogy mit tett a szervezett bűnözés ellen, milyen módszerekkel dolgozott <strong>ügyészként</strong> és <strong>FBI ügynökként</strong>, de külön fejezetet szentel annak, hogy milyen neveltetésben volt része, és az FBI múltját is vázolja. Ezeken a területeken kifogástalannak találtam a könyvet, az olasz és az olasz-amerikai maffia elleni hadjáratot pedig egészen érdekfeszítően írja le.</p> <p>A könyvből egy őszinte, igazságos Louis Freeh-t ismerünk meg, aki feleségével 6 fiúgyereket nevel, s akinek az FBI igazgatói széke mellett mindig jutott ideje a családjára is. Ez példaértékű és dícséretes, emberségből jeles. Az FBI elnökeként viszont elég sok kérdést hagyott válasz nélkül.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Flouis_j_freeh_az_fbi_elnoke_voltam%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Flouis_j_freeh_az_fbi_elnoke_voltam%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Flouis_j_freeh_az_fbi_elnoke_voltam%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Louis J. Freeh: Az FBI elnöke voltam"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/louis_j_freeh_az_fbi_elnoke_voltam#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2546155" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/03/az_fbi_fonoke_voltam-205x300.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/2000_eves_krimi_romai_ver
2000 éves krimi: Római vér
2010-12-29T13:34:00+01:00
2010-12-29T13:34:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p>Ifjabb Sextus Roscius apagyilkossággal vádolják, melynek büntetése az ókori Rómában a halál egyik legkegyetlenebb fajtája. A vádlott védelmét Cicero vállalja.</p>
<div id="getsocialmain">
<p><a href="http://konyv-konyvek.hu/steven_saylor"><strong>Steven Saylor </strong></a> regénye több mint 2000 évvel ezelőttre repít vissza a történelemben és egy megtörtént, valós gyilkosság körüli nyomozás rejtelmeibe avat be. Időszámításunk előtt 80-ban, szeptember idusán brutálisan meggyilkolják Sextus Roscius patert, a gazdag földbirtokost, a példátlan bűncselekménynek pedig egyetlen gyanusítottja van: az áldozat fia. A vádlott tárgyalására a Rostrán kerül sor az elkövetkező év márciusának idusán, ifjabb Sextus Roscius védelmét pedig nem más, mint Marcus Tullius Cicero látja el. Krisztus előtt 79-ben járunk, Rómát a diktátor Lucius Cornelius Sulla irányítja, de feltűnnek még olyan valós történelmi alakok, mint Tiro(Cicero rabszolgája), Caecilia Metella (Sulla egy korábbi feleségének a rokona) vagy maga Lucius Cornelius Chrysogonus is, az egyiptomi származású, felszabadított rabszolga, Sulla kegyeltje, akiről a korabeli írások is megemlítik, hogy belekeveredett a Sextus Roscius-féle perbe, és akiről szinte semmilyen feljegyzés nem maradt az utókorra a pert követően.</p>
<p>A regény főszereplője mégsem a fent említett történelmi személyiségek egyike, hanem egy bizonyos <strong>Gordianus</strong>, Róma egyetlen <strong>magánnyomozó</strong>ja. Őt bízza meg Cicero azzal a feladattal, hogy kiderítse az igazságot idősebb Sextus Roscius meggyilkolása körül – a cselekmény csak pár nappal azelőtt történik, hogy a diktátor Sulla végül lemond a hatalmáról. Ahogyan Gordianus egyre és egyre mélyebbre ás az igazság felkutatása céljából, annál sűrűbben teszi ki saját magát az életveszélynek. Kiderül, hogy ifjabb Sextus Roscius sem az a ma született bárány, de az a tény, hogy részegen a kiskorú lányait rendszeresen molesztálja, eltörpül mindaz mellett, amire Gordianus bukkan. Az ifjú nyomozó a munkája során olyan szálakat fedez fel, amelyek egyre magasabb körökbe vezetnek, jogtalan törvényen kivüli helyezésekre derül fény, az ügyvéd Cicero végül magát <strong>Chrysogonust vádolja meg korrupcióval</strong>, és a Rostrán Sulla nevét is ki meri ejteni – amire <strong>korábban a Fórumon nem volt példa</strong>. A végére Saylor tartogat még egy kötelező, ám előre látható csavart – és szemtanúi lehetünk Cicero első védőbeszédének is.</p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://konyv-konyvek.hu/romai_ver_999627619"> <img class="aligncenter size-full wp-image-1615" title="Steven Saylor: Római vér" alt="" width="548" height="371" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/08/steven-saylor-romai-ver.jpg" /> </a></p>
<p>Ha az első bekezdés azt az érzést keltette benned, hogy itt egy unalmas, 2000 éves történelemleckével van dolgunk, akkor nagyot tévedtél. A <em>Római vér</em> igazi krimi – <strong>Steven Saylor pedig egy vérbeli regényíró</strong>, ahogyan azt a Boston Globe is írta róla. A történet egyetlen pontján sem fullad az unalomba, a történész Saylor pedig gondosan ügyel a történelmi adatokra, a feszültség adagolására és arra, hogy egy 21. századi olvasónak ne jelentsen gondot a két évezreddel ezelőtti történet megértése. Mindezek mellett fontosnak tartom megemlíteni <strong>a korabeli Róma ábrázolását</strong> is: a sorok között olyan módon festi meg a várost, a <strong>római építészetet</strong>, <strong>Róma lakóit</strong> és azok <strong>viseletét</strong>, hogy az olvasónak az az érzése támad, hogy nem is egy könyvet olvas, hanem egy tökéletes díszletbe bújtatott hiteles dokumentumfilmet néz valamelyik Discovery-csatornán.</p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2F2000_eves_krimi_romai_ver%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2F2000_eves_krimi_romai_ver%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2F2000_eves_krimi_romai_ver%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=2000 éves krimi: Római vér"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/2000_eves_krimi_romai_ver#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2546076" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/08/steven-saylor-romai-ver.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/vonnegut_az_otos_szamu_vagohid
Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
2010-12-29T13:09:00+01:00
2010-12-29T13:09:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p>Billy Pilgrim kiesett az időből. Kedve szerint ide-oda utazik, Tralfamadoron, ezen a távoli bolygón még egy híres földlakó pornósztárral egy közös gyereket is nevel.</p> <div id="getsocialmain"><p><a href="http://konyv-konyvek.hu/vonnegut_kurt"> <strong>Kurt Vonnegut</strong> </a> írói munkásságának főműve, <em>Az ötös számú vágóhíd</em> igazán az a könyv, amely nem hagy hidegen. Szinte minden oldalon találsz valamit, amin sírni kellene – és <strong> <a href="http://konyv-konyvek.hu/az_otos_szamu_vagohid_avagy_a_gyermekek_keresztes_hadjarata"> <img class="alignleft size-medium wp-image-1157" title="Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd" alt="" width="183" height="300" src="http://konyv-konyvek.hu/az_otos_szamu_vagohid_avagy_a_gyermekek_keresztes_hadjarata-borito.jpg" /> </a> </strong>szinte minden oldalra jut valami, amin röhögni muszály. Az biztos: <strong>a második világháború szörnyűségeit</strong> így még nem láttatta senki, és megkockáztatom, hogy nem is fogja.</p> <p><strong>Vonnegut</strong> valós, átélt események hatására írta meg a könyvet, igaz, saját bevallása szerint húsz év kellett elteljen ahhoz, hogy egy egész könyvre valót kipréseljen az agyából. Az író 22 évesen harcolt a 106. Amerikai Gyalogos Hadosztály felderítőjeként az európai hadszíntéren, amikor Belgiumban az ardenneki csatát követően német hadifogságba esett. Az amerikai hadifoglyokat a németek <strong>Drezdába</strong>, a hadászati szempontból semleges <strong>műkincs-városba</strong> vitték, amely várost az angol- és az amerikai légierő egy éjszaka porig szőnyegbombázott, a gyönyörű városból pedig nem maradt más, mint egy Hold-béli táj. Az amerikaiak a bombázást az ötös számú vágóhíd pincéjében élték túl – a szörnyű élmény mélyen megrázta Vonnegutot.</p> <p>A regény <strong>főszereplője Billy Pilgrim</strong>, aki még szinte gyerekként kerül a frontra, eredetileg egy tábori lelkész segédjének a szerepét osztották rá. Mikorra Billy az ezredhez érkezett, azt már megsemmisítették a németek, így estek Billyék német hadifogságba. A történet több síkon bonyolódik, Billy-t ugyanis később, a lánya esküvőjének éjszakáján elrabolják a világűrből érkezett tralfamadoriak, ez miatt kiesik az időből, aminek következtében aztán tetszése szerint utazik az időben előre-hátra. Billy története így a jelenben, a háborúban, majd a háború után, s végül az <strong>elképzelt Tralfamador bolygón</strong> játszódik. Vonnegut annyira elhatárolódott a megtörtént eseményektől, hogy az egészet egy őrültnek megfestett, skizofrén személy szemszögéből mutatja, s csak a végén ír arról, hogy bizony ő is ott volt, amikor Drezdát porig rombolták a honfitársai, és ezzel mintegy 25 ezer civil életét oltották ki.</p> <p style="text-align: center;"><span class="vvqbox vvqyoutube" style="width:480px;height:385px;"><span id="vvq-1154-youtube-1"> </span></span></p> <p>A regény végig magában hordozza a <strong>háborúellenes hangulatot</strong>. Már a bevezetőnek szánt első fejezetben nyíltan bevallja az író hovatartozását: <em>„Megmondtam a fiaimnak, hogy soha, semmi körülmények között se vegyenek részt tömegmészárlásban, és hogy semmiféle ellenség lemészárlásáról szóló hír ne keltsen bennük soha örömet vagy diadalérzetet. Azt is megmondtam nekik, hogy ne dolgozzanak olyan cégnél, amely tömegmészárlásra való szerkezetet gyárt, és hogy fejezzék ki mélységes megvetésüket azok iránt, akik azt hiszik, hogy szükségünk van ilyen szerkezetekre.”</em> A regény egyik legbeszédesebb jelenete mégis az, amikor Billy <strong>egy filmet lát visszafelé</strong>. A késő éjszakai film a második világháború amerikai bombázóiról szól, és Billy visszafelé azt látja, ahogyan a repülő alakulat hátrafelé repülve elszáll egy lángokban álló német város fölött, a repülők bombakamrái kinyílnak, eloltják az alattuk tomboló tüzet, magukba szippantják a henger alakú <em>tartályokat</em>, amelyek visszakerülnek Amerikába, ott szétszerelik őket, az ásványokat távoli vidékekre szállítják és <em>„elássák a földbe, hogy soha senkinek se árthassanak többé. Az amerikai repülők beszolgáltatták az egyenruhájukat, és középiskolás srácok lettek.”</em> Olyan, mint egy álom. Ennyire érzékletesen még nem mondta el senki, mennyire értelmetlen dolog a háború.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fvonnegut_az_otos_szamu_vagohid%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fvonnegut_az_otos_szamu_vagohid%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fvonnegut_az_otos_szamu_vagohid%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/vonnegut_az_otos_szamu_vagohid#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2546025" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://konyv-konyvek.hu/az_otos_szamu_vagohid_avagy_a_gyermekek_keresztes_hadjarata-borito.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/suzanne_collins_az_ehezok_viadala_2
Suzanne Collins: Az éhezők viadala
2010-12-29T12:59:00+01:00
2010-12-29T12:59:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p><a href="http://konyv-konyvek.hu/collins_suzanne"> <strong>Suzanne Collins</strong> </a> regényében a lelki folyamatok, az izgalom és a taktikázás dominálnak. Az éhezők viadalában 24 kiválasztott vesz részt a nevelő jellegű, életre-halálra szóló küzdelemben.</p> <div id="getsocialmain"><p><strong>Suzanne Collins regénye</strong> Észak-Amerika maradványain játszódik, Panemben. Az ország 12 körzetből áll, mindegyik különböző feladatot lát el, a <strong>Kapitólium</strong> felügyelete alatt. A 13. körzet lázadása és megsemmisítése után létrejön egy „játék”, az <strong>Éhezők viadala</strong>. A Kapitólium minden évben kisorsol 24 kiválasztottat az aratásnapi ünnepen; egy 12-18 év közötti fiút és egy lányt minden körzetből, akik részt vesznek a nevelő jellegű, életre-halálra szóló küzdelemben. Győztes természetesen csak egy lehet, Panem lakóinak pedig végig kell nézni a viadalt, élő, televíziós közvetítésen.</p> <p><a href="http://konyv-konyvek.hu/az_ehezok_viadala"> <img class="alignleft size-medium wp-image-1191" title="Suzanne Collins: Az éhező viadala" alt="" width="208" height="300" src="http://konyv-konyvek.hu/az_ehezok_viadala-borito.jpg" /> </a> A könyv főszereplője <strong>Katniss Everdeen</strong> 16 éves, apja halála óta családfenntartó. Vadászik, halászik, üzletel, egyedül gondoskodik anyjáról és 12 éves húgáról, az egyik legszegényebb körzetben, a tizenkettedikben. Amikor az aratás ünnepén húgát, Primet sorsolják ki, önként jelentkezik helyette a viadalra, ahova egy olyan 12. körzeti fiúval indul, aki korábban megmentette őt és családját az éhenhalástól. A szabályok szerint jó esetben is csak egyikük térhet haza, de a 12., szénbányász körzet nem arról híres, hogy ottani kiválasztottak nyerik a versenyeket.<br /> Gyors búcsúzkodás után már indulnak is a játékosok a Kapitóliumba, ahol egy látványos felvonulással elkezdődik a műsor. A versenyzők kapnak néhány napot a testi-lelki felkészülésre, interjúkat készítenek velük, hiszen minél népszerűbb, életképesebb valaki, annál többen fogadnak rá mint leendő győztes, és a viadal során támogatják is őt.<br /> Katniss elég jó esélyekkel, a közönség megnyerésével indul neki a viadalnak, ami az interjúk napját követően el is kezdődik, egy <strong>meglehetősen beteg valóságshow</strong> formájában.<br /> Éhség, szomjúság, fagy, hőség, magány és félelem vár a résztvevőkre a mesterséges, kívülről irányított erdőben, ahonnan élve csak egyikük kerülhet ki.<br /> Abszolút a könyv és Suzanne Collins mellett szól, hogy <em>Az éhezők viadalában</em> az izgalmak, a taktikázás és a lelki folyamatok dominálnak. Ebből további pozitív dolgok következnek. Az egyik, hogy azok is olvashatják, akik frászt kaptak – vagy kaptak volna – a hasonló témájú <em>Battle Royal</em> c. japán alkotás naturalisztikus ábrázolásától. A másik, hogy a könyvből készülő, <strong> <a onclick="javascript:pageTracker._trackPageview('/outgoing/www.comingsoon.net/news/movienews.php?id=53788');" href="http://www.comingsoon.net/news/movienews.php?id=53788">2011-re tervezett filmet</a> </strong> sem fogják tudni nagyon elrontani, ugyanis ha akarnának se tudnának másfél – két órában csak a véres jelenetekre koncentrálni. Ettől függetlenül a footer.hu azt javasolja, ha izgalmas olvasmányra vágysz, kezdd el a könyvet, mert azt azért nem merik remélni, hogy a film legalább ilyen jó, esetleg még jobb lesz.<br /> A mű <em>„letehetetlenségi faktora”</em> a footer.hu -nál 10-ből 10-es, de minimum 9-es volt, szóval csak okosan! A kiszámíthatónak hitt fordulatok ugyanis nem annyira kiszámíthatóak, a befejezéshez közeledve pedig nem megnyugszik az ember, hanem újabb kérdések merülnek fel benne. Ezzel el is érkeztünk a könyv legnagyobb, de legalább egyetlen „hibájához”: <strong>a trilógia második részére még várnunk kell</strong>, ha magyarul szeretnénk folytatni a történetet.<br /> Aggodalomra viszont semmi ok, a könyv elolvasása után is van ám feladat: remélni, hogy a filmhez nem a Twilight szerelmespárral vagy valami hasonló „nagyszerű” ötlettel óhajtják megnyerni a közönséget.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fsuzanne_collins_az_ehezok_viadala_2%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fsuzanne_collins_az_ehezok_viadala_2%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fsuzanne_collins_az_ehezok_viadala_2%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Suzanne Collins: Az éhezők viadala"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/suzanne_collins_az_ehezok_viadala_2#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2545996" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://konyv-konyvek.hu/az_ehezok_viadala-borito.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/dennis_lehane_titokzatos_folyo
Dennis Lehane: Titokzatos folyó
2010-12-29T12:33:00+01:00
2010-12-29T12:33:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p>Egy 19 éves lányt brutálisan meggyilkolnak, a nyomozást az apa gyerekkori barátja vezeti, és feltűnik a harmadik régi combora is, aki - mint gyerekkora óta mindig - rejteget valamit.</p>
<div id="getsocialmain">
<p><strong><a href="http://konyv-konyvek.hu/lehane_dennis">Dennis Lehane</a></strong> regényét átjárja a sötét bizonyosság, betölti a főszereplők életét, átitatja a sorokat és ráragad az olvasóra. Az érzés, hogy valami rosszul fog elsülni, végigkíséri az olvasót az egész regényen. A könyv főszereplőinek mindennapjait is átjárja. Miközben haladunk a <a href="http://konyv-konyvek.hu/a_titokzatos_folyo"> <img class="alignleft size-full wp-image-385" title="Dennis Lehane: Titokzatos folyó" alt="" width="200" height="280" src="http://konyv-konyvek.hu/a_titokzatos_folyo-borito.jpg" /> </a> cselekménnyel, egyéni és csoportos tragédiák kapcsolódnak egymásba, az egyes végkifejleteket valamelyest előrevetítik az árnyékok, és ettől támad az a bizonyos fekete bizonyosság. Tudod, hogy be fog következni a legrosszabb, de az emberi természet egyik legmakacsabb ereje valahol mélyen táplálja benned, az olvasóban a reményt, hogy mégsem… hogy azért lesz egy szál, amibe a történet kapaszkodhat, és a befejezés nem lesz annyira sötét, mint az előrevetített árnyék. E két érzés keveréke jelentős hajtóerőt képez, és csak falod a sorokat, mert kiváncsi vagy a folytatásra. <strong>Lehane</strong> mindvégig sejtetni engedi a következő felvonást: ama bizonyosság, hogy <em>valami be fog következni</em> és a remény, hogy <em>mégis jóra fordul valami más</em>, ezek ketten nem engedik, hogy letedd a könyvet, ez garantált. Aztán amikor már úgy érzed, hogy biztos vagy a végében, jön a csavar.</p>
<p><strong>Jimmy Marcus</strong>, <strong>Sean Devine</strong> és <strong>Dave Boyle</strong>, a gyerekkori három jóbarát életét meghatározza egy kínos esemény. Egy ártatlan utcai játék váratlan véget ér, a kis Dave-et elrabolják, két barátja pedig tehetetlenül nézi végig, amint a szipogó Dave szinte magától száll be az almaszagú autó hátsó ülésére. Noha pár nappal később hazakerül, elrablása rányomja a bélyegét életére, és befolyással bír a többiek sorsára is. A történet 25 évvel később folytatódik. A börtönviselt, és közben jó útra tért Jimmy 19 éves lányát brutálisan meggyilkolják, az ügyet az állami rendőrségnél dolgozó Sean kapja. Miközben Jimmy a saját eszközeit bevetve is szimatolni kezd a bünűgy körül, a bostoni rendőrség és az államiak sötétben tapogatóznak. Feltűnik Dave is, Jimmy második házasságával ők ketten sógorok lettek, a nehéz pillanatokban ő is vállát tartja a gyászoló családnak. A rendőröknek hamar feltűnik Dave zavart viselkedése, és Sean ezt azzal a gyerekkori rablással magyarázza. Csak Dave felesége tudja, hogy Dave a gyilkosság éjszakáján véres ruhával és homályos magyarázattal állított haza…</p>
<iframe title="YouTube video player" class="youtube-player" type="text/html" width="560" height="345" src="https://www.youtube.com/embed/nmiA24jwlbM" frameborder="0"></iframe>
<p>A <em>Titokzatos folyó </em>a 45 éves Lehane első igazi sikere lett. 2003-ban Clint Eastwood Oscar-díjas filmet forgatott a könyv alapján, Lehane munkáját 2002-ben két könyvdíjjal is jutalmazták, a Times az elmúlt évtized legjobb 10 krimije közé sorolta a <em>Titokzatos folyót</em>.</p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fdennis_lehane_titokzatos_folyo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fdennis_lehane_titokzatos_folyo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fdennis_lehane_titokzatos_folyo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Dennis Lehane: Titokzatos folyó"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/dennis_lehane_titokzatos_folyo#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2545946" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://konyv-konyvek.hu/a_titokzatos_folyo-borito.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/1956_a_kevesebb_tobb_lett_volna
1956 – a kevesebb több lett volna
2010-12-29T12:26:00+01:00
2010-12-29T12:26:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p>A washingtoni Johns Hopkins Egyetem professzorának 2006-ban, a forradalom 50. évfordulójára megjelent könyve azt állítja, hogy 1956-ban a kevesebb több lett volna, Nagy Imrét pedig botcsinálta forradalmárnak nevezi.</p> <div id="getsocialmain"><p>A könyv személyes hangú bevezetőjéből kiderül, hogy a szerző <strong>újságíróként szemtanúja volt</strong> a budapesti eseményeknek, majd a bukás után Amerikába emigrált. Külső és belső megfigyelőként megírt elemzése egyszerre könnyed, érthető stílusú és egyben alaposan dokumentált történelmi munka, amely a revízió szándékával íródott, következtetései pedig további vitára generálnak. Az alcímből – <em>Moszkva, Washington, Budapest és a magyar forradalom</em> – világosan kirajzolódik a könyv tulajdonképpeni tárgya, a főbb toposzok és a történéseket alakító nagyhatalmak valamint a forradalmi Magyarország közötti interakciók.</p> <p>Az egyik főszereplő az <strong>Amerikai Egyesült Államok kormánya</strong>, amely a szerző szerint a kulcsfontosságú döntésekhez szükséges információk h <a href="http://konyv-konyvek.hu/vesztett_illuziok_moszkva_washington_budapest_es_az_1956os_forr"> <img class="alignleft size-full wp-image-2232" title="Charles Gati: Vesztett illúziók" alt="" width="250" height="382" src="http://konyv-konyvek.hu/vesztett_illuziok_moszkva_washington_budapest_es_az_1956os_forr-borito.jpg" /> </a> iánya miatt cselekvésképtelen állapotban van. A Gati által vizsgált CIA dokumentumokból pedig kiderül, hogy az USA semmiféle segélynyújtást nem tervezett Magyarország felé, hisz az ügynökség a múlt század ötvenes éveiben Magyarországot a szovjet tábor egyik legjelentéktelenebb országának tekintette. <strong>A CIA-nak egyetlen</strong> Magyarországon tevékenykedő <strong>ügynöke volt</strong>, akit Gatinak sikerült megszólaltatnia.</p> <p>A másik főszereplő <strong>a moszkvai vezérkar</strong>, amely a történész szerint hajlandó lett volna átgondolni az akkori szigorú uralmi rendszert.</p> <p>A harmadik csoport nem más, mint a <strong>magyar forradalmárok</strong>, élükön <strong>Nagy Imrével</strong>, akit a vele foglalkozó fejezet címében <em>botcsinálta forradalmárnak</em> nevez. Gati hangsúlyozza, hogy Nagy Imre kiinduló helyzete nem volt reménytelen, azonban a forradalom alatt gyenge kormányzati teljesítményt nyújtott. A kezdetek kezdetén nem volt tisztában a történésekkel, majd azt követően teljes mértékben magáévá tette a forradalmárok követeléseit, két véglet közt hánykódott. Hezitálása egybeesett más fontos, a cselekményeket alakító személyek hibáival. Gati legfontosabb következtetése, hogy a forradalomnak nem kellett volna elbuknia, ha a négy szereplőből három együttműködve, gesztusként értékelte volna a moszkvai nyitást. A forradalmároknak be kellett volna látniuk, hogy nem akarhatnak egyszerre mindent, és fel kellett volna ismerniük, hogy egy olyan kis nemzetnek, mint a magyar, korlátozottak a lehetőségeik. Ezen a ponton <strong>mulasztott Nagy Imre</strong>, aki meggyőzhette volna a felkelőket szándékaik irrelevanciájáról, és Moszkva számára is elfogadható kompromisszumos megoldás mellett állhatott volna ki teljes mellszélességgel. Gati szerint Gomulka és Tito volt a követendő példa, egy olyan politikai berendezkedés, amelyben létezik egy alacsony fokú nyilvánosság, korlátozott, de mégis létező politikai pluralizmus. Gati Deák Ferencre és <strong>az 1867-es kiegyezésre utal</strong>, kis ország számára a fél győzelem is győzelem. Ez a megközelítés ritka a magyar forradalmat feldolgozó történeti munkákban.</p> <p>Ebből a megközelítésből kiindulva Gati erőteljesen <strong>kritizálja a Szabad Európa Rádió</strong> Magyar Osztályát is, amely a lehető legradikálisabb célok megfogalmazására buzdított. Végeredményben Gati azt állítja, ha minden szereplő bölcsebb, esély mutatkozott volna a békés megállapodásra. Hisz a magyarok közül kevesen, mintegy 15 ezer ember harcolt fegyverrel a szovjetek ellen, céljuk pedig a rendszer megreformálása volt, nem annak felszámolása. A forradalom nélkülözte a józan ítélőképességgel rendelkező vezetőket, kezdetben a kommunista reflexek alapján cselekedtek, majd október 30-a után a forradalmárok követeléseinek engedve teljesen elrugaszkodtak a valóság talajától. Hamis az álláspont, mely szerint Moszkva mindenáron a katonai beavatkozást szorgalmazta, hisz a levéltári forrásokból egyértelműen kiderül, október 30-án a szovjet pártelnökség a <strong>katonai beavatkozás ellen</strong> szavazott. A döntést másnap megváltoztatták, amelyhez nagymértékben hozzájárultak a Köztársaság téri atrocitások.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2F1956_a_kevesebb_tobb_lett_volna%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2F1956_a_kevesebb_tobb_lett_volna%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2F1956_a_kevesebb_tobb_lett_volna%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=1956 – a kevesebb több lett volna"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/1956_a_kevesebb_tobb_lett_volna#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2545931" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://konyv-konyvek.hu/vesztett_illuziok_moszkva_washington_budapest_es_az_1956os_forr-borito.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/ilyen_egy_kennedy_sorsa
Ilyen egy Kennedy sorsa
2010-12-29T11:58:00+01:00
2010-12-29T11:58:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p> Te mi tennél, ha az USA elnökeként csak úgy szabadíthatnád ki a lányodat, ha cserében oda kellene adnod a római pápa gyilkosát? Az is lehet, hogy a döntésed az árnyékkormány érdekeit is sérti. Közben meg ketyeg egy atombomba valahol New Yorkban.</p>
<div id="getsocialmain"><p><strong>
<a href="http://konyv-konyvek.hu/puzo_mario">Mario Puzo</a>
</strong> <em>A Keresztapá</em>val írta be magát a köztudatba, aztán aki a legnagyobb művét elolvasta, az feltehetően már a <em>
<a href="http://konyv-konyvek.hu/the_sicilian">Szicíliait</a>
<a href="http://konyv-konyvek.hu/the_sicilian">
<img class="alignleft size-full wp-image-2195" src="http://konyv-konyvek.hu/the_sicilian-borito.jpg" alt="" width="279" height="434" />
</a>
</em> és/vagy az <em>Omerta</em>t is a kezébe vette – és szinte biztosra mondom, hogy nem csalódott. <em>A negyedik K</em>-ról azonban kevesebben tudnak – hiányzik is a magyar könyvespolcokról, csak gyűjtőknél találod meg, üzletben, antikváriumban, könyvtárban ne nagyon keresd, mert kevés az esélye, hogy rábukkansz. Én magam egy könyvtári példányt olvastam kb. 10 évvel ezelőtt, de azt a példányt már leírták a leltárból, mert rongyos lett. Az ország egyik legnagyobb antikváriumánál pedig két évet vártam arra, hogy végre valahonnan előkerüljön egy példány Mario Puzo 1990-es regényéből. Úgy emlékeztem, hogy ez egy <em>nagyon jó</em> könyv. Megérte várakozni, megérte a pénzét. Ez a regény tényleg nagyszerű.</p>
<p>A negyedik K nem más, mint <strong>Francis Xavier Kennedy</strong>, az Egyesült Államok <span style="text-decoration: underline;">képzeletbeli</span> elnöke, John F. és Robert unokaöccse. Három éve vezeti az Államokat, özvegyen vette át a hatalmat, egyetlen lánya is más utakat jár (a zöldekkel szimpatizál, tüntetéseken vesz részt, Rómában
<a href="http://konyv-konyvek.hu/the_fourth_k">
<img class="alignleft size-full wp-image-2195" title="Mario Puzo: A negyedik K" src="http://konyv-konyvek.hu/the_fourth_k-borito.jpg" alt="" width="279" height="434" />
</a>
tanul, forradalmár szeretőt tart), de mindezzel együtt az apját szereti. Kennedy a kezdetekkor nagy népszerűségnek örvendett, de mostanra senki sem szereti, a Kongresszus és a Szokratész Klub nyíltan is ellenségesen viselkedik iránta. Hanem aztán beüt a válság, és ez (abszurd módon) egyszerre jelenthet bukást vagy felemelkedést az elnök számára. A baj – mint mondani szokták -, csőstül jön. Húsvét vasárnapján arab és olasz terroristák <strong>elrabolják az elnök lányát</strong>, ezzel egyidőben pedig <strong>megölik a római pápát</strong>. A fogva tartott Theresáért cserében azt kérik, hogy az időközben Amerikába menekült és letartóztatott pápa-gyilkost engedje szabadon az USA. Hogy a <em>csőstül-jön</em> még ennél is mélyebb értelmet kapjon, becsap egy harmadik is: két ifjú fizikus <strong>New York City szívében atombombát</strong> rejt el, hogy felhívja a világ figyelmét a nukleáris energia és -fegyverkezés veszélyeire. Az anonim tettesek a hatóságokat a sajtón keresztül értesítik. A bomba helyét viszont nem árulják el.</p>
<p>Vajon sikerül-e az összecsapni készülő hullámok felszínén maradnia Kennedynek és stábjának? Vajon mire képes egy ember, ha az Egyesült Államok elnökeként 1.) a lánya biztonságát, 2.) egy világhatalom tekintélyét, 3.) liberális és keresztényi elveit és 4.) milliárdos amerikai mágnások érdekeit is szem előtt kell tartsa egy döntésnél. Létezik olyan, hogy ezen négy szempontot egyidőben mérlegen képes tartani? És ha elbillen a mérleg, akkor miből tud alkudni? Saját elveit, a lánya életét, az ország tekintélyét vagy a hatalmasok vagyonát kockáztassa inkább?</p>
<p>A döntése mindent megváltoztat, mindegy, hogy miként dönt. A döntése pedig még inkább szembehelyezi a Szokratész Klub elitjével, akik viszont a kezükben tartják a Kongresszust. <strong>Felsejlik az árnyékkormány</strong>, kiderül, hogy kik diktálnak igazán, hogyan rángatják a madzagokat és milyen módszerekkel küzdenek meg a saját igazukért. Kennedy pedig ugyanúgy Kennedy, mint elődjei. Van-e annyira erős, hogy szembeszálljon a sorssal?</p>
<p>Mario Puzo a könyvet 1990-ben írta, de aki a témában jártas és nyitott szemmel járja a világot, annak félelmetes <em>déja-vú</em> érzése támadhat, és felteheti a kérdést: vajon John F. Kennedy uralkodása idején létezett-e Szokratész Klub, és ha igen, akkor annak tagjai meddig voltak képesek elmenni saját érdekeik védelmében?</p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Filyen_egy_kennedy_sorsa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Filyen_egy_kennedy_sorsa%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Filyen_egy_kennedy_sorsa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ilyen egy Kennedy sorsa"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/ilyen_egy_kennedy_sorsa#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2545881" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://konyv-konyvek.hu/the_sicilian-borito.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/vladimir_nabokov_lolita
Vladimir Nabokov: Lolita
2010-12-29T11:40:00+01:00
2010-12-29T11:40:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p><strong><a href="http://konyv-konyvek.hu/nabokov_vladimir">Vladimir Nabokov</a></strong> 1955-ös regénye semmiképp nem pornográf alkotás, aki ilyen jelenetekért veszi kézbe, csalódni fog. Bár szexuális tartalma merész, mégis inkább az emberi lélek, a művészi kifejezés és a nyelv végső határait kutatja.</p> <div id="getsocialmain"><p><strong>Nabokov nagy port kavart regénye</strong> 1955-ben jelent meg, egy olyan korban, amelyben az akkori társadalom pornográfnak vagy pedofiltörténetnek titulálta. Bár a szerző célja nem a szexuális ösztönök felgerjesztése volt, sokkal inkább egy belső vívódás, egy lelki nyomor igen megdöbbentő bemutatása, mégis néha még a mai kor olvasója is felszisszen egy-egy jelenet olvasásakor.</p> <p><a href="http://konyv-konyvek.hu/lolita_846946831"> <img class="alignleft size-medium wp-image-2611" title="Vladimir Nabokov: Lolita" alt="" width="204" height="300" src="http://konyv-konyvek.hu/lolita_846946831-borito.jpg" /> </a> A történet főhőse a negyvenes éveiben járó Humbert Humbert, aki <strong>beteges vonzódást érez</strong> a még serdületlen lánykák, ahogy ő hívja nimfácskák iránt. Egy különös véletlen folytán ismerkedik meg Lolitával, a 12 esztendős cserfes, szófogadatlan kislánnyal és annak anyjával. A kissé neveletlen, anyja által elhanyagolt lány felkelti Humbert figyelmét, aki beteges és perverz rajongásba kezd iránta. Bármire képes, csakhogy a közelébe kerülhessen, mit sem szeretne jobban, mint hogy magáénak tudhassa. Vágyálma valóra is válik, ugyanis az anya halála után, Humbert gondoskodik a lányról. Ekkor indul el, közös, hónapokig tartó, céltalan autós utazásuk szerte Amerikában. Utazásuk során olcsó motelokban, szállodákban kényszeríti magához Lolitát, akit továbbra is rajongásig „szeret”. Zsarolások sorával, megfélemlítéssel tudja szexuális rabszolgájává tenni úgy, hogy közben folyamatosan retteg, hogy elveszíti őt. Tart a törvénytől és attól, hogy Lolita bármelyik pillanatban megszökik tőle. Hiába ő az elvetemült liliomtipró, annyira fél Lolita elveszítésétől, annyira görcsös a ragaszkodása, ami már szánalmassá teszi az olvasó előtt. Ugyanakkor Lolita lelkivilágáról nem sokat tudunk meg. Úgy tűnik, mintha nem viselné meg mindaz, ami vele történik, mindig erősnek mutatkozik, felesel, hazudik, sokszor félrevezeti fogva tartóját. Azonban olyankor, amikor azt hiszi, nevelőapja alszik, zokogásban tör ki.</p> <p>A két alkalommal is <strong>filmre vitt regény</strong> szinte minden sora után meg kell állni, magával ragadó nyelvezete miatt. A néhol ironikus hangvételű, humorral átitatott sorok derűs pillanatokat okoznak, és keserédesen kénytelenek vagyunk mosolyogni. Olyan mesterien játszik a szavakkal, hogy meg kell állni és ízlelgetni, mint a jó bort. Nem rág szájba, nem magyaráz, már-már rejtvényszerű és a megfejtésen gondolkozunk. Ugyanakkor folyamatosan érezzük a feszültséget is, melynek motorja a szorongás, az üldözés, a paranoid képzelgésbe forduló üldözöttség és félrevezetések.</p> <p>Nagyszerű, de nehéz olvasmány ez, egy igazi, különleges humorú művészregény.</p></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fvladimir_nabokov_lolita%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fvladimir_nabokov_lolita%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fvladimir_nabokov_lolita%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vladimir Nabokov: Lolita"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/vladimir_nabokov_lolita#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2545842" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://konyv-konyvek.hu/lolita_846946831-borito.jpg
https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/benedek_istvan_gabor_berta_pal_harmadik_haboru
Benedek István Gábor, Berta Pál: Harmadik háború
2010-12-29T11:26:00+01:00
2010-12-29T11:26:00+01:00
szjaori
https://blog.hu/user/537482
<p><a href="http://konyv-konyvek.hu/harmadik_haboru"> <strong>Benedek István Gábor</strong> és <strong>Berta Pál</strong> </a> aktuális és érdekfeszítő témát dolgoznak fel ebben a kötetben. Az ő olvasatukban a harmadik (világ)háború már elkezdődött. A szerzőpáros szerint ez nem az a háború, amit az USA jelenleg is folytat Afganisztánban a <em>terrorizmus elleni hadjárat</em> zászlaja alatt. Legalábbis nem csupán az. Ez egy annál sokkal összetettebb háború, ahol a hatalmi érdekek azt is megkövetelik, hogy a jobb kéz olyant cselekedjen, amiről a bal nem tud – de ha tudná is, körömszakadtáig tiltakozna ellene.</p> <p><a href="http://konyv-konyvek.hu/harmadik_haboru"> <img class="alignleft size-medium wp-image-335" title="Benedek István Gábor és Berta Pál: Harmadik háború" alt="" width="194" height="300" src="http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/01/harmadik_haboru.jpg?w=194" /> </a> A több szálon futó cselekmény bepillantást enged a <strong>titkosszolgálatok</strong> és a <strong>terrorszervezetek </strong>- helyenként egymást is érintő, egymásba kapaszkodó – tevékenységére. 2001 decemberében járunk, a <em>new yorki és washingtoni terrortámadások</em> nyomán a világon mindenhol szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be, a nemzetbiztonság jelszava alatt új törvények születnek – ehhez próbál alkalmazkodni mindkét tábor. Ez természetesen ellentéteket szül szinte minden téren. Európában az <strong>ETA</strong>, a baszk szeparatista szervezet vezetése is két táborra szakad. A radikális vezetés kiterjesztené akcióit az egész kontinensre, hogy ezzel, az <strong>Európai Unión keresztül</strong> , nyomást gyakoroljon a spanyol kormányra – a békésebb rendezés hívei viszont <strong>együttműködnének a CIA-val</strong>, ha az amerikaiak hajlandóak közbenjárni a spanyol kormánynál a baszk kérdés ügyében; mindezért a baszkok információkkal szolgálnának az <em>észak-afrikai és közel-keleti fundamentalista csoportosulások</em> szervezeti felépítéséről, kommunikációs rendszeréről, katonai és védelmi felkészültségéről.</p> <p>Egy másik vonalon a keleti és a nyugati egyházak közeledésének lehetünk tanúi, amelyet a <strong>Vatikán </strong>és a <strong>konstantinápolyi ortodox pátriárka</strong> kezdeményezett. A teológiai konferencia a három nagy monoteista világvallás közötti egyetértés elmélyítését szolgálja, aminek érdekében <strong>Szarajevóban </strong>újabb nemzetközi vallási konferenciára készülnek. A résztvevők megítélése szerint az egyházak közeledése és a történelmi jelentőségű “kézfogás” jelentős mértékben támogathatná a <span style="text-decoration:underline;">nemzetközi terrorizmus elleni küzdelmet</span>. Csakhogy <strong>Washington </strong>nem nézi jól szemmel, ha a tudta és jóváhagyása nélkül próbálja bárki is rendezni a <strong>közel-keleti kérdést</strong>. Az amerikai külpolitikai stratégia ugyanis egyértelműen kizárja annak lehetőségét, hogy a terror elleni hadjárat bármely fejezetét is valaki más kezdeményezésére vívják meg. Ezért szükségszerűvé válik a szarajevói konferencia ellehetetlenítése, megakadályozása. Végrehajtószervként kézenfekvőnek ígérkezik a CIA, szövetségesekre pedig ott találnak, ahol a józan ész nem is sejtené: a Vatikánban…</p> <blockquote><p><em>“Gondolod, hogy a terrorral kikényszerített függetlenség</em> <em>tényleg szabadságot jelent majd? S kinek használ ez a szabadság: csak nektek vagy netán azoknak is, akik a meggyilkolt hozzátartozóikat siratják? Az önrendelkezési jogot nem lehet gyilkosságokkal és robbantásokkal kikényszeríteni. ”</em></p></blockquote> <p>Mindezek mellett <strong>egy magyar csoport</strong> tevékenységét is figyelemmel követhetjük: a hírszerző tisztből vállalkozóvá lett EF arra készül, hogy a filmiparban is kipróbálja magát. Hollywoodi producer-ismerőse és budapesti író-barátja segítségével a nemzetközi terrorizmusról készítenének <strong>blockbustert</strong>. Miközben ők Belgiumban a történet felállításán fáradoznak, a valóságban a forgatókönyvükhöz hasonló cselekmények veszik kezdetét. A tervek egre nagyobb méreteket öltenek, lépésről lépésre eltávolodnak az eredeti elképzeléstől – ugyanakkor (egyik) főszereplőnk akaratlanul is a valós események felé sodródik. Hogy aztán főhősünk hol kapcsolódik az ETA-CIA-vatikáni hírszerzés szálhoz, feltehetően a második kötetből derül ki. Arra azonban még várni kell.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fbenedek_istvan_gabor_berta_pal_harmadik_haboru%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fbenedek_istvan_gabor_berta_pal_harmadik_haboru%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fkonyv-konyvek.blog.hu%2F2010%2F12%2F29%2Fbenedek_istvan_gabor_berta_pal_harmadik_haboru%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Benedek István Gábor, Berta Pál: Harmadik háború"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://konyv-konyvek.blog.hu/2010/12/29/benedek_istvan_gabor_berta_pal_harmadik_haboru#comments"><img class="item_ctp" src="https://konyv-konyvek.blog.hu/rss/image/post/id/2545677" border="0" /></a><br /></p>
0
Könyv-Hírek
https://konyv-konyvek.blog.hu
http://olvasoterem.com/wp-content/uploads/2010/01/harmadik_haboru.jpg?w=194