2010 legjobb könyve a New York Times szerint Jonathan Franzen új regénye, a Freedom volt. A The Corrections c. sikerkönyv szerzője közel 
egy évtizeddel később jelentkezett újabb művel, ez az amerikaiak szerint még gazdagabb és még mélyebb munka, mint az előző regénye. A könyv egy középnyugati család, a Berglundok tagjait, valamint azok közeli barátainak és szerelmeinek életét követi figyelemmel. Az évek során összetett és zavaros kapcsolatok bontakoznak ki. A könyv első felében megismerkedünk a Berglund családdal – a szerző a kiváncsi szomszédok szemszögéből mutatja be a liberális középosztálybeli családot. A második rész Patty Berglund önéletrajza, amelyet a terapeutája biztatására ír meg a családanya – ez fiatalkorától napjainkig kíséri végig a kosárlabdázó lányból lett családanyát. Aztán feltűnik a színen Richard, Patty korábbi szerelme, a mostani férjének jóbarátja, és újra a Berglund család mindennapjainak részévé válik… Sajnos eddig még egyik magyar kiadó sem csapott le Jonathan Franzenre, akit az amerikai kritikusok a „világ jelenleg élő legnagyobb írójaként” ünnepelnek. Reméljük, hogy a 2011-es év elhozza a sikeres amerikai írót a magyar könyvesboltok polcaira is.
Ann Beattie válogatott írásai is helyet kaptak a 10 legjobb között; ezek a The New Yorker magazinban jelentek meg 1974 és 2006 között, a kötet a második helyet foglalja el a New York Times 2010-es listáján. A negyedik helyen szintén egy elbeszéléseket egybegyűjtő kötet található, ez William Trevor válogatott munkái. A szerzőt a magyar olvasóközönség a Balvégzet bolondjai és a Szerelmi ügyosztály révén ismerhette meg – mindkét könyv kapható antikváriumokban. Elbeszéléseinek helyszíne többnyire Írország és Anglia, történetei időtlenek.
A harmadik egy regény az ír-kanadai Emma Donoghue tollából. A történetet egy öt éves kisfiú, Jack szemszögéből láttatja, akit édesanyával együtt bezártak egy 
kb. háromszor három méteres szobába. Donoghue-t a Room megírására az osztrák Fritzl-ügy késztette. 2010-ben regényt három díjra is jelölték. A gazdag pszichológiai, szociológiai és politikai mondanivaló mellett Donoghue azt is remekül ábrázolja, hogyan képes a rettegés és az öröm egymás mellett létezni.
Az ötödik helyezett Jennifer Egan könyve, az A Visit From The Goon Squad, amely egy sor lazán összekapcsolódó történet Bennie Salazarról, a zeneipar szakijáról, és annak alkalmazottjáról Sascháról. A tizenhárom fejezet negyven év történését foglalja össze tizenhárom különböző nézőpontból, mégis hihetetlenül finoman összehangolva. S ha már zene, lássuk a táncot is: a hatodik Jennifer Homanstól az Apollo’s Angels: A History Of Ballet, a klasszikus balett igazi története. A könyv több mint négy évszázadot ölel fel, kezdve a francia reneszánsszal, a balett amerikai és szovjet szakaszáig. Homans rávilágít arra, hogy a balett, mint művészet, az évszázadok során mindvégig központi eleme volt a nemzetek társadalmi és kulturális identitásának, aprólékosan rekonstruálja az egyes korszakokat, leírja a tánc technikai fejlődését és felteszi a döntő kérdést: túléli a balett a 21. századot?
Stacy Schiff Cleopatráról készített portréja a hatodik. A Pulitzer-díjas Schiff 2000 évet utazott vissza az időben, hogy egy olyan személy életrajzát írja meg, akit már életében is misztifikáltak, a róla alkotott képet pedig gyakran elferdítették. Az egyiptomi királynő életrajzát egyébként hozzáértő kéz írta: Schiff korábban Saint-Exupéryről és Veráról, Mrs. Nabokovról is írt biográfiát.
Siddhartha Mukherjee nem kellett 2000 évet utazzon egy másik fajta „biográfiáért”. A The Emperor Of All Maladies: A Biography Of Cancer a modern betegségek legrettegettebbjéről, a rákról szól. Az indiai születésű professzor a Stanfordon és az Oxfordon szerzett doktori címet immunológiából, jelenleg a Columbia Egyetemen dolgozik, a rákkutató egység munkatársa. A könyvében a rák elleni harcról egy sajátos szemszögből ír: saját tapasztalatait veti papírra.
A kilencedik Stephen Sondheim dalszöveges kötete. A Finishing The Hat: Collected Lyrics az egyik legnagyobb amerikai dalszerző munkapadjára enged bepillantást. Sondheim ebben a könyvben arról is beszél, hogyan kell megírni egy musicalt, olyan darabok születéséről mesél, mint a West Side Story vagy a Sweeney Todd, és néhány üde anekdotát is megoszt az olvasóival.
A New York Times top 10-es listáján az utolsó Isabel Wilkerson, a The Times korábbi újságírójának könyve, a The Warmth Of Other Suns. A kötet a nagy amerikai népvándorlást örökíti meg: 1915 és 1970 között hatmillió afroamerikai hagyta el Délt. A könyv három színesbőrű vándorlóra fókuszál, ezek különböző évtizedekben és különböző úticéllal hagyták maguk mögött a Délt.
A fenti tízes listából a magyar olvasókhoz a legmerészebb remények szerint is csak nagyon kevés könyv jut el. Jonathan Franzenre előbb-utóbb számíthatunk, látva szerte a világon aratott sikereit, Cleopatra élete sem lenne meglepetés magyar fordításban, ahogy talán az indiai orvosprofesszor rák elleni harca sem. Emma Donoghue regénye is nagy eséllyel jut el a magyar olvasókhoz – főleg, ha Hollywoodban is lecsapnak a témára –, de a többi, valljuk be, csak keveseket érdekelni idehaza.
