Horror: minden idők legjava

Mint szinte minden műfaj esetében, úgy a horrornál is igaz, hogy megszámlálhatatlanul sok sikerlista létezik. Csak az amazonnál legalább három ranglistát láttam, de ha kikukkantunk a virtuális sztrádára, akkor van ott mindenféle: minden idők-, meg az elmúlt 10 év-, vagy éppen a 20. század legjobb horror-történetei. Az tény, hogy a legtöbb helyen Stephen King könyvei az elsők között vannak, több helyen Peter Straub is az első tízben szerepel, ahogyan Bram Stoker és William Peter Blatty is. Láttam olyan toplistát is, ahol Dean R. Koontz is befért az első tízbe, de több helyen kedvenc Mary Shelley, a Frankenstein írója is.

Végül a darkrealmreview.com toplistája mellett döntöttem, de megmagyarázni nem tudom, hogy miért. Azzal én személy szerint nem értek egyet, hogy William Peter Blatty nincs az első ötben (csak hatodik), de hozzáteszem: az első öt között van olyan regény, amit én nem olvastam, így nem tudom megítélni, hogy azok jogosan szorították-e ki Az ördögűzőt. De lássuk az első ötöt!

5. Stephen King: A ragyogás

A ragyogás King egyik legjobb könyve. 1977-ben írta, 1980-ban Jack Nicholson főszereplésével és Stanley Kubrick rendezésében nagysikerű mozifilm készült a regényből, de King néhány változtatás miatt elégedetlen volt az adaptációval. Később készült egy háromrészes tévéfilm is A ragyogásból, ez sem a kritikusoknak, sem a nézőknek nem tetszett annyira, mint a Kubrick-féle mozifilm – csak Kingnek. A regény cselekménye a Colorado-hegységben játszódik, a főszereplő egy alkoholizmusból alig kigyógyult férfi, aki télre fenn a hegyekben gondnoki állást vállal egy szállodánál. Beköltözik a télen megüresedő szállodába a családjával, feleségével és kisfiával; Danny, a fiú második látással, vagyis ragyogással rendelkezik, azaz azt is megérzi, ami csak történni fog, s érzékenységével jelen idejű fenyegetésként éli át, ami a múltban már megesett. Danny a képességeinek köszönhetően nem csak azt érzi meg, hogy néhány hét múlva el fogja zárni őket a hó a külvilágtól. Az apja nekilát a szálloda történetének megírásához, de közben labilis idegrendszere fokozatos bomlásnak indul, mígnem a szálló szelleme eljesen hatalmába keríti, s ezzel a pusztító szellemmel azonosulva családja megsemmisítésére tör.

4. Peter Straub: Ghost Story

Peter Straub 1979-es könyve a negyedik helyen található, ez – tudomásom szerint – a mai napig nem jelent meg magyarul. A regény egy kislány elrablásával indul, aki talán több, mint aminek látszik. A cselekmény a jelenben folytatódik, New York állam egy csendes kisvárosában, Milburnben, ahol négy férfi kéthetente összeül, hogy kísértettörténeteket meséljenek egymásnak. A különös társaság ötödik tagja már egy éve eltávozott az élők sorából, a jelek pedig arra utalnak, hogy nem volt valami természetes a halála. A messzi múltból szörnyű titkok árnyéka sejlik föl, ami most, úgy tűnik, visszatér és bosszút áll. A sötét titok felfedését Straub persze a végére hagyja. Közben egy hóvihar csap le a városra, és teljesen elszigeteli az ottlakókat a külvilágtól. Valaki (vagy valami) állatokat kezd mészárolni – és hamarosan az emberekre is sor kerül.

3. Stephen King: Az

Az Az Stephen King eddigi második leghosszabb műve, A Setét-torony sorozatot kivéve. Két részből áll, az első 1957-58-ban játszódik, a második 1984-85-ben. Az első rész szereplői még gyerekek. Hét gyerek, mind a heten a másság számkivetettjei: Bill, a bandavezér, mert dadogott; Ben, akit kövérsége miatt csúfoltak; Richie, aki mindig előbb jártatta a száját, és csak azután gondolkodott; Stan, akit zsidósága miatt közösítettek ki a többiek; Mike, akit a bőre színe miatt; Eddie, aki félt, szorongott, és persze súlyos asztmás volt, és végül az egyetlen lány, Beverly, aki csak szegény volt, rossz ruhákban járt, és akit az apja ütött-vert, testileg-lelkileg terrorizált. Ők jöttek össze, kötöttek életre-halálra szóló barátságot és vérszövetséget, ami oly nagy erőt adott nekik, hogy még a város életét pokollá tevő, huszonhét évenként feltámadó, gyermekekkel táplálkozó, ezerarcú szörnnyel is szembe mertek szállni odalenn, a város alatti kiismerhetetlen csatornarendszer labirintusában. Meg is sebesítik Az-t, majd a második részben, immár felnőttként, drámaian megfogyatkozva újból visszatérnek, hogy gyermekkorukban tett fogadalmukat megtartsák, s ha lehet, egyszer s mindenkorra végezzenek vele – hogy a megmaradt és az eljövendő gyerekeket soha, de soha ne tarthassa többé rettegésben Az.

A könyvből 1990-ben filmet is készítettek, 2009-ben a Warner oedig bejelentette: újra megfilmesíti King harmadik második legterjedelmesebb művét. A forgatókönyvön jelenleg is dolgozik Dave Kajganich, az Invázió rendezője.

2. Bram Stoker: Drakula

Harker, a fiatal angol ügyvéd azért utazik a Kárpátok közé, a hátborzongató várkastélyba, hogy nyélbe üsse Drakula London melletti ingatlanvásárlását. Nem is sejti, miféle szörnyűséget szabadít ezzel a világra: a vámpír gróf ebben a nyugati metropolisban akar újabb áldozatokat szedni, újabb élőhalott segítőtársakat toborozni. Miközben Harker a romos várban senyvedve tervezi reménytelennek tűnő menekülését, Drakula kísértethajója máris Anglia felé közeleg, ahol két ártatlan fiatal nő készül a boldog házaséletre. Az egyik éppen Mina, Harker menyasszonya… Barátaiknak, egy ifjú angol és egy idős holland orvosdoktornak, egy angol főnemesnek és egy amerikai kalandornak minden bátorságukra és leleményességükre szükségük lesz, hogy elháríthassák ezt a pokoli támadást.

Bram Stoker először állítólag Vámbéry Ármintól, a Magyar Tudományos Akadémia egyik tagjától hallott Drakuláról, azaz a kegyetlenségéről elhíresült Vlad Tepes havasalföldi vajdáról. Hétévi kutatás és előkészület után, 1897-ben publikálta a világirodalom máig legismertebb és legizgalmasabb vámpírregényét. Azóta nem győzik újranyomni a könyvet, és számtalan adaptáció készült mind a mozivászonra, mint a színházak színpadára. Joggal található a legjobbak között, hogy a második hely vagy az első járna neki, azt mindenki maga döntse el.

1. Stephen King: Végítélet

A történelem nem szűkölködött tragikus eseményekben: mindent elsöprő árvizek, pusztító tűzvészek, határokat nem ismerő járványok tizedelték az emberiséget. Ám minden elemi csapásnál nagyobb fenyegetést jelent önmaga számára az ember. A tudomány és technika fejlődésével m ár-már tökélyre fejlesztette a pusztítás eszközeit, s szinte törvényszerű, hogy előbb-utóbb kicsúszik a kezéből az ellenőrzés. Visszaélt tudásával és hatalmával, megérett a bűnhődésre.

Valahol a kaliforniai sivatag mélyén, egy titkos katonai laboratóriumban üzemzavar támad, s elszabadul egy gyilkos vírus. Iszonyatos sebességgel tarol végig az országon, tömegesen hullanak az emberek. Ám ismeretlen okból néhányuk szervezete ellenáll a szörnyű kórnak, épségben vészelik át a járványt. Egyetlen közös van bennük: hasonló álmokat látnak, melyekben vagy egy idős néger asszony, vagy egy baljós sötét ember hívja őket. Felkerekednek hát a túlélők, hogy eleget tegyenek a Gondviselés, illetve a Gonosz hívásának. Természetesen közben meg kell szervezni az életet. Vajon elég erősen munkálnak bennük a régi erkölcsi normák ahhoz, hogy újra felépítsék a társadalmat, mielőtt teljesen eluralkodik a káosz? Közösséggé tudnak-e kovácsolódni az elszórt csoportocskák, meg tudják-e őrizni emberségüket, vagy végképp széthullik a civilizáció? Mindeközben a Gonosz sem tétlenkedik, s hamarosan elkerülhetetlenné válik az összecsapás.

A könyvből Gary Sinise és Rob Lowe főszereplésével négyrészes tévéfilm készült, a szerző, mint a legtöbb adaptációban, ebben is feltűnik a vásznon egy kisebb szerepben.